8 hazugság, amivel egy nárcisztikus áltat téged nap mint nap

2016. augusztus 16. 11:40 ujnemzedek.hu
Igen elterjedt mentális betegség manapság a nárcizmus. Pszichológus szedte össze a 8 leggyakoribb hazugságot.

Stephen Johnson pszichológus szerint a nárcisztikus személy az, aki „válaszul a korai sérelmeire eltemeti a valós önkifejezéseit és helyette egy sokkal intelligensebb, jobb képet mutat magáról, becsapva ezzel önmagát”. Ismersz ilyet? Mi is írtunk már párszor a nárcisztikus személyekről, például ez az infografikánk nagyon sok emberhez eljutott. Ergo sokan magukra, vagy valamely ismerősükre ismertek benne.

 

A kutatók, pszichológusok szerint az Y és a Z generáció tagjai között sokkal elterjedtebb ez a mentális zavar, mint a korábbi korosztályok körében. Éppen ezért nagyon sokat foglalkoznak az üggyel. A kutatók a gyakran csak szelfi-szindrómának csúfolt betegség tünetei között felsorolják az önzőséget, a szelektív hallást, a figyelemzavart, a hiperaktivitást, a depressziót, a függőségeket, a kényszerbetegségeket és még sok mást is.

 

Preston Ni írt egy könyvet „Hogyan kezelj egy nárcisztikus személyt” címmel. A Psychology Today.com-on pedig jelentkezett egy cikkel, ami (persze amellett, hogy a könyvének csinál egy jó kis reklámot) a nárcisztikus személyek hazugságait hivatott leleplezni. Ni azt írja, hogy a nárcisztikusok rendszeresen hazudnak annak érdekében, hogy elérjenek dolgokat másoknál, manipulálnak, ez egyben érthető is, hiszen önmaguk is hazugságban élnek. Ebben a cikkében leleplez 8 olyan hazugságot, aminek nem kell bedőlni.

 

„Kérdezz engem, nagyon jó vagyok!”

 

A nárcisztikus személy sűrűn értékeli túl a saját befolyását, rálátását bizonyos dolgokra. Ez abban mutatkozik meg, hogy gyakran kérkedik, hívja fel a figyelmet valamilyen (vélt vagy igaz) képességére, túlozza el a referenciáit. A nárcisztikus személy gyakran emlékeztet téged arra, hogy mennyire fontos, erős, attraktív, népszerű vagy sikeres.

 

A valóság azonban az, hogy odabent a nárcisztikus személy nagyon fél, hogy elismerés nélkül az élete üres és értelmetlen, ezért mindenképp ki akarja vívni azt. Ezért a „ebben nagyon jó vagyok” típusú kijelentéseit mindig fenntartásokkal kell kezelni, vagy ahogy mondani szokták, „oszd el tízzel”.

 

 

„Én jobb vagyok nálad!”

 

A fölényeskedés a nárcisztikus személyek alapvető éltető ereje. A Mayo Klinika kutatói úgy fogalmazták meg, hogy a nárcisztikus személy „elvárja, hogy jobbnak tűnjön a többieknél”, minden nap emlékeztetnek valakit, hogy ők jobbak, ebből pedig elégedettséget nyernek. Amikor ilyesmi történik, arra több jel utal: szarkasztikus megfogalmazás, fölényeskedő testbeszéd, leereszkedő hangnem. Az ilyesmit vagy felveszi az ember, megbántódik és felidegesíti saját magát, vagy elengedi a füle mellett. Amennyiben egy nárcisztikus személlyel több időt kell eltöltened egy légtérben, akkor az utóbbi a célravezető.

 

„Ígérem, hogy…”

 

A kutatók bebizonyították, hogy a nárcisztikus személyek egyáltalán nem érzik magukat elkötelezettnek az ígéretek iránt. Nem tartják be azt, amit ígérnek, és ezek lehetnek apró-cseprő dolgoktól kezdve igen komoly, felelősséget igénylő dolgok is. Mivel a nárcisztikus személy nagyképű és önfejű, csak akkor hajlandó elfogadni a mások által kitűzött feladatokat, ha azok egybeesnek a saját érdeklődésével, hiszen úgy érzi, ő csak saját magának felel bármivel is. A pszichológusok azt ajánlják, hogy az ígéreteiket is fenntartással kezeljük, hiszen ezek az emberek bizonyítottan kevésbé megbízhatóak.

 

„Minden rendben lesz!”

 

A nárcisztikus egyszerűen tojik a szabályokra. Úgy érzi legbelül, hogy a szabályok felett áll, és kizárólag önmaga szabályainak felel. Ez megmutatkozhat abban, hogy mondjuk késik a munkahelyről és nem érdekli, hogy rendszeresen áthágja a közlekedési szabályokat vagy hogy tolakodik, ha hosszú a sor. De vannak komolyabb esetek is: az adórendszer semmibevétele, a banki csalások, a lopás már olyan komolyabb bűntettek, amiket rendszeresen követnek el nárcisztikus személyiségek, csak azért, mert „nehogymár más mondja meg, mit tehet”. Ilyenkor mindig jönnek a jól begyakorolt kifogások és a nyugtatás: „hagyj békén, minden rendben lesz”. Ni felhívja a figyelmet, hogy ez hazugság, nincs semmi rendben, maximum a nárcisztikus fejében.

 

 

„Nem az én hibám!”

 

Elkerülhetetlen, hogy az önimádó és manipulatív krónikus nárcisztikus személyiségek tagadják a felelősségüket bizonyos ügyekben. A leggyakrabban előforduló jelenség, hogy ezek az emberek újjal mutogatnak másokra és azt állítják, hogy a történtekhez semmi közük. Azon kívül, hogy nem vállalják fel a hibáikat és másra kenik, gyakran még azt is elő tudják adni, hogy a problémákat szándékosan kenik rájuk, sőt, ők csak áldozatok. Amit tudnod kell: ezek mind csak trükkök, hogy eltereljék a figyelmet a saját hiányosságaikról.

 

„Vigyázok rád, itt vagyok neked!”

 

A nárcisztikus személy képes bájosnak és karizmatikusnak tűnni, ha úgy dönt. Mint egy kiváló marketinges, jó érzékkel mondja a jó dolgokat a jó időben, ha arra szükség van, elhitetve a hallgatóval, hogy minden rendben lesz. A pszichológusok szerint valójában az történik, hogy a nárcisztikus személyek szeretnék, hogy jól érezd magad, de nem őszinte jószándékból, hanem azért, mert akarnak tőled valamit. Éppen ezért a párkapcsolatok során óvakodni kell a nárcisztikus személyek ígéreteitől, romantikus kijelentéseiktől, mert a háttérben egy önös érdek húzódik meg.

 

„Te nem vagy elég jó nekem!”

 

Olyan emberek, akik nárcisztikus személyekkel élnek együtt, gyakran szembesülnek olyan mondatokkal, mint hogy „csalódást okoztál” vagy hogy „nem vagy elég jó nekem”. A pszichológusok szerint itt mindössze gyermeki hisztiről van szó, ez történik, amikor a krónikus nárcisztikus valamilyen okból fogva rájön, hogy az önös érdekeit nem támogatod eléggé. Valójában szó sincs arról, hogy nem lennél elég jó, inkább nem rendeled magad eléggé az ő érdekei alá.

 

„Megváltozom.”

 

Mivel a nárcisztikusok rendszeresen kihúzzák magukat a szabályok alól és a maguk útját járják mások érzéseivel nem törődve, gyakran találják magukat szemben komoly problémákkal. Ilyenek a családtól való elidegenedés vagy a válás/szakítás.

Ezekben a pillanatokban drámaian meg tudnak változni: bevallják a hibákat és bocsánatot kérnek értük. Johnson azonban arra figyelmeztet, hogy ezzel is vigyázni kell. Kutatásai során több olyan pácienssel találkozott, akik inkább megbánást tanúsítottak, bevallották, hogy hibáztak, de ezek mögött is önös érdekek álltak, mint például, hogy végre túlessenek a felelősségre vonáson. Gyakori eset volt az is, hogy a felelősségre vonás és a szankciók után a nárcisztikusok életvitele ugyanúgy folytatódott tovább. 


Kapcsolódó cikkek