Követ dobni az állóvízbe – pedagógus-továbbképzést indított az Új Nemzedék Központ

2016. május 25. 13:51 ujnemzedek.hu
Mentorálás, tehetséggondozás, és az adaptív pedagógia – ezen a három legfontosabb pillér.

Tehetségmentorok kompetenciáinak erősítése, speciális feladatainak meghatározása, ezzel elősegítve az intézményekben, tehetséggondozó műhelyekben folyó tehetséggondozást – ezekben a témakörökben rendezett rendhagyó 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzést az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősség Társaság.

 

A meghívó ígérete szerint a képzés eredményeként a résztvevők olyan új szemlélettel és ismeretekkel gyarapodnak, amely elősegíti az intézményeikben zajló tehetséggondozó munkát, a tehetséggondozó pedagógiai tevékenység megbecsültsége, szakmai minősége növekszik a specializált tudás és a módszertan elsajátítása révén. Sőt: a képzés végén a kiemelkedő képességű diákok egyéni szükségleteikhez illeszkedő, adaptív pedagógiai magatartással találkoznak, így azon tehetségígéretek is kibontakozhatnak iskolai környezetben, akik más esetben elkallódnának.

 

Egyszerűbben szólva: mit jelent vajon mentornak lenni? Hogyan lehet segíteni azokon az ifjú tehetségeken, akiknek speciális figyelemre van szüksége? Hogyan alkalmazható a tehetségmentorálás úgy, hogy annak komoly eredményei legyenek?

 

Vagyis mit jelent ez az egész a gyakorlatban?

Ahogy azt Baráth Szabolcs, fő képzésvezető tréner elmondta: a résztvevő pedagógusok kompetenciáinak erősítése, fejlesztése volt a cél. „Mentorálás, tehetséggondozás, és az adaptív pedagógia – ezen a három pilléren alapult a képzés. Ezen felül úgymond módszertani mankókat próbáltunk meg átadni a résztvevőknek – ilyen volt a mentorálási szinten a hatékony kommunikáció (például aktív hallgatás, értő figyelem), a tehetséggondozásánál pedig inkább maga a szemléletformálás került előtérbe. Úgy is mondhatnám, hogy a tehetséggondozás magába mentorálásba és az adaptív pedagógiába ágyazva jelenik meg – mind a kettő igen erős eszköz arra, hogy nagyobb eséllyel lehet egy diákban meglátni a tehetséget, és nagyobb eséllyel lehet egy diákból bevált tehetség.”

 

 

Interaktív, indirekt és direkt tanulás szervezés, kiscsoportos mentorálás, módszertani figyelem, cooperative learning – ezek a fejlesztés során rengetegszer felbukkanó kifejezések nagyon hasznosak, de egy laikus számára talán nem mutatják meg ennek a 30 órás, 6 modulból álló képzésnek a lényegét. „Azt szeretnénk, ha a megkapott tudás segítségével a résztvevők kicsit másképp működnének együtt a diákjaikkal, mint eddig, hogy tudjanak mélyebben utánanézni, beleásni a tehetséggondozási folyamatokba. Szerintem pedig ez a cél megvalósult – talán sikerült követ dobnunk az állóvízbe, most pedig várjuk, milyen hatásai lesznek a fodrozódásnak.”

 

Tanórán túl, tananyagon felül

 

Tóth Júlia pedagógus elég régóta tevékenykedik a tehetséggondozásban, viszont a mentorálás mibenlétéről eddig kevesebb elképzelései voltak. „Pontosabban tapasztalataim voltak a dologgal kapcsolatban, viszont ehhez hasonló szakszerű képzésben még nem részesültem. A képzés már csak azért is igen szerencsés és hasznos volt, mert a trénerünk láthatóan az életből hozta a tapasztalatait, a tudásanyag legfontosabb gyakorlati részeit adta át, ez pedig komoly segítségünkre lehet majd a későbbiekben.”

És vajon szerinte mit jelent ezek után mentornak lenni: „Mentor az a személy, olyan segítő, aki a tanórán túl és a tananyagon felül tud foglalkozni a diákkal, odafigyel a szakmai előrehaladására, ugyanakkor odafigyel a személyes problémáira.”


Kapcsolódó cikkek

Kasza Bence kisgyermekként sokszor figyelte villamosmérnök édesapját, aki otthon is sokat barkácsol, és közben folyamatosan kérdezett. Ma már robotokat épít, amelyekhez programokat ír.
olvasd tovább