A netnyelvről szólt a magyar érettségi

2014. május 5. 09:27 ujnemzedek.hu
A webszlenggel kellett megbirkózniuk a diákoknak - illetve Bródyval, Máraival, Berzsenyivel és Arannyal is.

Rendben megkezdődtek a magyar írásbeli érettségi vizsgák országszerte a középiskolákban hétfő reggel. A kormányhivataloktól beérkezett jelzések szerint mindenütt zavartalanul folyik a vizsga, semmilyen rendkívüli esemény nem történt. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1199 helyszínen 81 496 diák, emelt szinten 48 helyszínen 1848 tanuló tesz érettségit.

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A vizsgázók a szövegértésnél a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.

ycfbxgfn

Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi írásbeli vizsgán. (kép forrás: MTI)

Digilektus

Az első órában egy, a „digilektusról” szóló tanulmányrészletet kell elemezniük és értelmezniük a magyarból érettségizőknek középszinten – ők egészen pontosan 81 496-an vannak.
A tanulmányt Veszelszki Ágnes írta, és a Magyar Nyelvőr nevű nyelvészeti szaklapban jelent meg. Az ő szövege alapján például arra kell válaszolni, vajon milyen hatással van a csetszobák, sms-ek, e-mailek nyelve a hétköznapi kommunikációra, illetve az emotikonokkal kapcsolatos véleményüket kell a diákoknak ismertetniük 4-5 sorban.

A dolog nem annyira veszélyes, mint amennyire elsőre látszik: aki tisztában van a LOL vagy GPOY szavak jelentésével, valószínűleg sikerrel tudja majd megoldani a feladatot.

A digilektus legismertebb szövegműfajai, sajátos szövegtípusai a következők: (magán és kör-) e-mail, fórumhozzászólás, blog és vlog, csevegés-csetelés, tweet (a miniblog-szolgáltatásnak nevezett Twitteren közzétett rövid üzenet), poszt (a közösségi oldalak, pl. Facebook, iwiw üzenő falán publikált szöveg), komment.
Részlet Veszelszki Ágnes: Digilektus a lektusok rendszerében c. tanulmányából

Bródy, Berzsenyi, Arany

A diákok a középszintű magyar érettségi második részében egy Bródy Sándor-novellát, egy Márai Sándor-idézetet, valamint egy Berzsenyi Dániel- és egy Arany János-költeményt kaptak. A középszintű vizsga szövegalkotási része minden évben három típusfeladatból áll - egy érvelésből, egy műelemzésből és egy összehasonlító elemzésből -, ezek közül kell választani egyet. Az érettségizőknek egy 500-1500 szavas fogalmazást kell írniuk.

Ady és Pilinszky

Ady Endre A fehér lótuszok, Pilinszky János Egy arckép alá című művét, valamint egy Szakonyi Károly-részletet kaptak a vizsgázók az emelt szintű magyar írásbeli érettségin. Az információk szerint a nyelvi-műveltségi feladatsor Ady Endre A fehér lótuszok című művéhez kapcsolódott. A diákoknak többek között a fehér lótusz költői képet kellett értelmezniük, meg kellett magyarázniuk a műben szereplő kifejezéseket – például a mátka és a hajbókol szavakat -, francia szimbolista költőket kellett megnevezniük, illetve fel kellett ismerniük öt Ady-versrészletet.

Az emelt szintű magyarérettségi második része három feladatból áll. A diákoknak Pilinszky János Egy arckép alá című művét kellett elemezniük a megadott szempontok alapján, elsősorban a költemény retorikájára és stilisztikai jellemzőire koncentrálva.
A második feladat egy Szakonyi Károly-részlethez kapcsolódott. A diákoknak arról kellett írniuk, hogy a műnem választja-e a témát, vagy a téma a műnemet – melyik a meghatározóbb? Az érettségizőknek végül arról kellett egy vitaindítót írniuk, hogy kell-e foglalkozni az iskolákban a blogokkal, a Wikipediával és az ehhez hasonló közösségi tartalmakkal.

forrás: ujnemzedek.hu/MTI


Kapcsolódó cikkek