Lexikon tanévkezdéshez, avagy a Nagy Gólyaszótár

2015. augusztus 25. 09:00 ujnemzedek.hu
Most akkor tantárgy, vagy kurzus? Mi az az EHA-kód? Mi az a kollokvium? Segítünk.

Gólyaként jön egy csomó infó, amiket általában a táborban elmondanak, de ott a bájital miatt hamar elfelejti az ember, esetleg a gólyahéten egy ötezer oldalas kiadványban meg lehet keresni, de arra meg csak nagyon kevesen vállalkoznak. Gyűjtöttünk párat.

 

Kurzus/tantárgy: A kettő ugyanaz, tehát nem kell megijedni, ha mindenki csak tárgyfelvételt emleget, aztán a tanulmányi rendszerben kurzusfelvétel opció van csak. Érdemes végigböngészni, hogy melyik tárgyat melyik napon tartják, és ennek szellemében összeállítani az órarendet. Azokat az órákat, ahol létszámkorlát van, a tárgyfelvételkor a bejutás után azonnal érdemes lecsekkolni és jelentkezni.

 

Szeminárium vs előadás vs gyakorlat: Az előadásra a legtöbb helyen nem kötelező bejárni, míg a szemináriumon és a gyakorlati órán katalógust vezetnek arról, hogy ki jelent meg és ki nem. Az előadáson általában olyan dolgok hangzanak el, amik benne vannak a könyvben és onnan is megtanulhatóak, míg egy szemináriumon ezen ismertek alaposabban vésik a fejekbe – a gyakorlat pedig egyértelmű, az elméletről itt lehet kideríteni, hogy a valóságban is működik-e.

 

Kollokvium: szóbeli vizsga – latin eredetű szó, azt jelenti, hogy „beszélgetés” de ez ne tévesszen meg senkit, általában vallatáshoz hasonlít.

 


Hát igen.Kollokvium. (Kép:BMEme)

 

EHA/Neptun-kód: A következő pár éven át ez lesz a hallgató második neve, egy húzósabb vizsgaidőszak után másfél héttel még gyakori, hogy a Neptun-kóddal próbál bejelentkezni a Facebook-ra. Minden felhasználónévhez tartozik egy jelszó, a felhasználónevet a legtöbbször a rendszer generálja.  A rendszerben nagyjából az összes tanulmányi ügyet el lehet intézni: itt kell jelentkezni a vizsgákra, felvenni és leadni tárgyakat. Ki tudja számolni az átlagot, be lehet fizetni rajta a tandíjat és a különböző vizsgadíjakat, az oktatók pedig itt küldenek üzenetet a hallgatóknak.

 

Index: az ellenőrző könyvecske felsőoktatási változata. Még vannak intézmények, ahol kézzel fogható verziót használnak, de már a legtöbb helyen ezt felváltotta az online index. (A könyvecske egyik legnagyobb hátránya, hogy a vizsga után néha kíméletlen és fárasztó hajsza indult a vizsgáztató tanár megtalálásáért, hogy az beírja a jegyet.)

 

Kredit: A megrögzött geekeknek úgy is mondhatnánk, hogy ezek az egyetem alatt megszerezhető XP-k, azaz tapasztalati pontok. Minden tárgyhoz tartozik egy adott kreditmennyiség, amit akkor szerez meg a hallgató, ha sikerrel teljesíti a vizsgát. A diploma megszerzéséhez legalább 180 ilyen kreditet kell bezsebelni. Ettől lehet több, de kevesebb semmiképpen (vannak „bónuszok”, például a szakdolgozat, ami egy rahedli kreditet ér). A hiperaktív tanulóknak azonban vigyázni kell, ugyanis egy bizonyos plusz kredit túllépése esetén fizetni kell, szóval nem érdemes az összes szabadon választható tantárgyat felvenni.

 


A gyűjtőszámlán érdemes pár ezer forintot tartani vészhelyzet esetére (Kép:BMEme)

 

Vizsgaidőszak: Évente kétszer másfél-két hónap nettó szürreális utazás egy olyan világban, ahol a kávé és az energiaital az ember legjobb barátja, a közösségi oldalt felváltja a tanulmányi rendszer, a kedvenc olvasnivaló a jegyzet lesz, az alvás pedig elveszti a jelentőségét.

 

Tanszéki ügyintéző vs. tanulmányi osztály: A tanszéki ügyintézőt a szakkal kapcsolatos dolgokkal lehet keresni (jegybeírás, tanárok fogadóórái, ahol még van, ott az indexek felvétele, stb), míg a tanulmányi osztály átfogóan csak a tanulmányi dolgokkal (személyes adatok kezelése, diploma kiadása) foglalkozik.


Kapcsolódó cikkek