Sci-fi és politika az ELTE nyílt napján, avagy miért antidemokratikus a Jedi-tanács?

2014. október 10. 13:41 ujnemzedek.hu
A moziszékben ülve, vagy regényt olvasva sokan bele sem gondolnak abba, hogy micsoda politikai háttér van egy-egy történet mögött.

Asimov, Lucas, Douglas Adams és még sorolhatnánk – mindannyian fantasztikus világot hoztak létre. De mi a közös bennük? Mindegyik esetben a történet nagyon erős politikai szálat hordoz magában. Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai vezetője (és az ELTE ÁJK tanára) az ELTE nyílt napján próbált beavatni mindenkit a fantasztikum mögött rejtőző valódi mintákra a "Sci-fi és at univerzumok politikai rendszerei" című előadásán.

 

„A regényírók általában negatív színben tüntetik fel a politikát, ám egyik sem hagyja ki azt a történetből.

 

A fantasztikus regényeket és filmeket többféle szempont szerint is lehet elemezni. Az egyik legismertebb módszer az irodalmi elemzés, amikor a művekben felbukkanó jegyekből próbálnak következtetéseket levonni az adott korra – a második világháború után íródott regények általában pozitív, míg a hatvanas-hetvenes évek környékén születettek már negatív politikai térben játszódnak.

 

 

Asimov, a műfaj koronázatlan királya (Kép:Wiki)

 

A másik szempont, amikor ideológiailag vizsgálnak meg egy művet. A Star Trek sorozat például rengeteg aktuálpolitikai kérdést feszegetett anno, a vérszomjas és barbár klingon fajt például sokan az amerikába bevándorolt muszlimokkal társították, de itt csattant el a filmtörténelem első leszbikus csókja is.   

 

A harmadik az, amikor egy az egyben a történet világán belül próbálnak értelmezni dolgokat. Tehát nem úgy állnak hozzá, hogy „a történet egy varázsvilágban játszódik”, hanem, hogy „Harry Potter varázsló” tehát kész tényként fogadják el az alapfeltevést, miszerint létezik varázsló és varázsvilág. Erre jó példa a Stop Shop egyik jelenete a Star Wars-ról.

 

Star Wars

A hat (hamarosan már hét) részes sorozat első (vagyis…negyedik…szóval a történet szerint első) részében az univerzum bolygói egy szenátusban képviseltetik magukat.   Ez a legfőbb törvényhozó hatalom, és ahogy az az ilyen fórumokon már lenni szokott, rengeteg parttalan vita helyszíne. Ők politikusok. A végrehajtó hatalom a kancellár kezében összpontosul. A Star Wars kitűnő példája, hogy demokráciaellenes érvek hogy tudnak jó színben feltűnni. Amikor az új trilógia második részében Padmé és Anakin egy mezőn beszélgetnek a politikáról, akkor Anakin arra panaszkodik, hogy a politikusok a szenátusban nem csinálnak mást, csak vitatkoznak, ahelyett, hogy együtt dolgoznának.

 

 

A galaktikus szenátus ülésterme (Kép:Wikipédia)

 

Padmé azt válaszolja, hogy ez nem gond, hiszen az emberek sem érthetnek egyet mindenben. Ekkor a zene is sötétebbé válik, és Anakin azt mondja, hogy mi lenne, ha lenne valaki, aki rá tudná bírni őket az egységre – ezzel pedig felsejlik egy diktátor szerepe, aki aztán később színre is lép, méghozzá Palpatine szenátor (majd kancellár) képében, akit egyre erősödő jogkörökkel ruháznak fel, míg végül uralkodó lesz belőle. A másik érdekes szereplő a történetben a Jedi-tanács. A tanácsban ott ülnek a magas rangú Jedi-lovagok, akik papíron pozitív szereplők és a béke őreiként tetszelegnek, ám politológus szemmel a Tanács nem más, mint egy kívülről zárt (hiszen ők maguk választják tagjaikat) militáns szervezet (ők a vezetői a klónhadseregnek) mely önhatalmúlag bíráskodik (például végezni akarnak az uralkodóval), sőt, a Tanács rosszul is dönt, amikor engedi, hogy a kis Anakin Skywalker jedi lehessen.

 

Star Trek

 

Az űrszekerek a sci-fi hőskorának ikonikus sorozata. Akkor még kevésbé törődtek azzal, hogy a különböző eseményeket megpróbálják a fizikai törvényeivel is megmagyarázni, klasszikus volt a „polarizáltság megváltoztatása” ami nettó hülyeség, de jól hangzott és az átlagos néző a fizika alaposabb ismeretének híján nyugodtan dőlt hátra a székében: Spock parancsnok a sok eszével ezt is megoldotta. Nem csak a természettudományok maradtak homályosan a sorozatban, hanem például a politikai rendszer is.

 

 

 

Elvileg egy föderációról van szó, de nem igazán tudni, hogy ennek ki az elnöke. A legtöbbször a csillaghajók kapitányai hoznak meg minden döntést, a legújabb mozifilmben pedig (Star Trek –Sötétségben) azt láthatjuk, hogy a föderáció sorsáról a flotta tisztjei (admirálisok és egyéb katonai vezetők) döntenek, tehát nincs meg az a civil/politikai kontroll, ami adott esetben egy jól működő demokratikus rendszer alapfeltétele lenne.

 

 

 

Csak agresszívan (Kép:Giphy)

 

 

Dűne

Muad Dis előtt egyfajta kompetitív oligarchia működik a regényben, melynek ugyan egyik szereplője sem pozitív, de mégis megvalósul egy hatalmi egyensúly. Vannak nagy házak, jók és gonoszok, van egy császár, egy gazdasági kartell és egy űrutazási monopólium is. Muad Dis után viszont egyértelmű zsarnokság kezdődik.

 

Seldon-válság és politika

Asimov Alapítvány-sorozatában leírt, úgynevezett Seldon-válság egy, a valódi politikában is működő jelenség. Az a lényege, hogy a „helyzet fokozódásával” a megoldási lehetőségek köre is egyre szűkül, míg végül megszületik a megoldás.

 

 


Kapcsolódó cikkek

Ha eddig esetleg a Dagobah bolygón próbáltál X-szárnyú vadászgépeket kiásni a mocsárból eláruljuk: 2015-ben új Star Wars mozi érkezik. Igen, a mi galaxisunkba. Don”™t panic: elmondunk mindent, amit tudni érdemes.
olvasd tovább