Rajzzal és mesével védenék a denevéreket

2016. július 25. 14:53 ujnemzedek.hu
Számos program indul idén az állatok megóvása érdekében.

Idén a denevérek az év emlősei. Megóvásuk érdekében számos program indul. A Vadonlesők például tíz hazai nemzeti parkkal, a Tom-Tom Records kiadóval és a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen “Denevérre ultrahangolódva” címmel videoklip-készítő pályázatot hirdettek – írja a hirado.hu.

 

A denevérek régóta védettek Magyarországon, jelenleg 28 faj él nálunk. Ebből 22 található a Visegrádi-hegységben és a Pilisben, ahol nemrégiben 3 új denevérfaj jelent meg: a nimfa, a tavi és a fehértorkú denevér, köszönhetően annak, hogy rájuk is gondolva, sok odvasodó fát hagynak meg a területen.

 

Az erdő a denevérek számára táplálkozó-, búvó-, pihenő- és szaporodóhely. Minél idősebb és természetesebb egy erdő, annál nagyobb a denevérfaj- és az egyedszám – magyarázta Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet erdőgondnoka az M1 Kék bolygó című műsorában. A Visegrádi-hegységben túrázók tehát ne gondolják azt, hogy gondozatlan az erdő. A lábon álló, vagy fekvő odvas fák nagyon is fontosak. Ha ugyanis nincs elég holt fa, akkor nem lesz elég harkály, akkor pedig nagyon kevés lesz azon természetes üregek, odúk száma, amelyek biztosítják az odúlakó madarak és emlősök, ezen belül a denevérek számára is a megfelelő élőhelyeket – magyarázta.

 

Az európai denevérfajok kifejezetten rovarevők, tehát nem kell attól félni, hogy vérszívóak lennének. Ugyanazt a munkát végzik, mint nappal a madarak: a rovarokat fogyasztják. A denevérek elsősorban szürkület után aktívak, nappali pihenőhelynek a barlangokat, a fák odvait vagy az épületek padlásait, réseit választják.

 

A templomoknál az olyan melegkedvelő denevérfajok találhatók meg nagy számban, mint a sonkafülű, a közönséges vagy a hegyesorrú denevér. A lakótelepeken az úgynevezett rőt koraidenevér és egyes törpe denevérfajok jelennek meg leginkább – mutatott rá Csorba Gábor, a Magyar Denevérgyűrűző Program vezetője.

 

Az intenzív mezőgazdasági termelés és a pihenőhelyeik elpusztítása miatt azonban az utóbbi 50 évben csaknem tizedére csökkent a denevérek száma. Bár néhány fajuk az utóbbi években gyarapodott, sok közülük továbbra is ritka és sérülékeny.

 

Új veszélyforrás számukra a klímaváltozás is, az emberek többsége pedig máig nem tolerálja a jelenlétüket, mivel jó néhány denevérrel kapcsolatos tévhit még mindig makacsul tartja magát.

 

Éppen ezért számos program indul idén az állatok megóvása érdekében. A „Denevérre ultrahangolódva” című videoklip-készítő pályázaton a Kutya Vacsorája zenekar Éji vadász című szerzeménye az egyik, amelyre várják a videoklipeket. A zsűri tagjai között Erdély Mátyás, a Saul fia című Oscar-díjas film operatőre és Varga Líviusz is ott lesz.

 

A szervezők az egyházak közreműködésére is számítanak a nagy templomlakó denevérkolóniák megmentése érdekében, ami európai viszonylatban is nagyon fontos lenne.

 

A denevérek népszerűsítésére meseíró pályázatot is hirdettek. Emellett az állattal kapcsolatos rajzokat és kézműves alkotásokat is várnak. A legötletesebbeket a Magyar Természettudományi Múzeumban állítják ki.


Kapcsolódó cikkek