Tudományos válaszok arra, mitől lesz álom egy meló

2015. december 16. 10:19 ujnemzedek.hu
Nem a fizu a legfontosabb, és nem a könnyű munka a jó munka - legalábbis ha a karrierben gondolkodsz.

A vox.com egy régebbi cikkében arra próbáltak mindenféle tudományos kutatások alapján rájönni, hogy mitől lesz valójában álom egy meló, és milyen választások vezetnek a tökéletes karrierhez. 


Nekünk ezek a pontok szúrtak leginkább szemet:


1.    A pénz nem feltétlenül döntő
2.    Lehet, hogy nem csak az érdeklődési körödben kell gondolkodni
3.    Nem a könnyű meló a jó meló
4.    Fontos, hogy az ember teljesíthessen (fejlődjön) a munkahelyén
5.    Ha elsőre nincs meg az álommeló: no para!

 

Túl általánosan hangzanak, nem igaz? Nos, a társadalomtudomány már általában csak ilyen – nem feltétlenül vonatkozik ránk, (mint egyénre, hiszen általános dolgokkal foglalkozik) viszont van arra példa és bizonyíték, hogy a megállapítás akár stimmelhet is. Illetve fordítva: a mindenkire érvényes, vagyis általános igazságokkal az a baj, hogy pont ránk nem mindig igazak. Azért most kibontjuk egy kicsit a dolgokat.

 


Ő vajon hogy jutott idáig? (kép: geckoandfly.com)

 

Pénz, pénz, pénz


Az adatok elemzése során már az elején egy elsőre talán meglepő megállapítással indítanak: nem biztos, hogy a fizetés a legfontosabb tényező.

 
Félreértés ne essék, ők sem gondolják, hogy a dolog nem számít – de nem minden áron. Kutatók korábban arra jutottak, hogy (micsoda meglepetés) a gazdagabb amerikai polgárok valóban boldogabbak a szegényeknél. Csakhogy egy másik tanulmány szerint a lottónyertesek megelégedettségén (naná, hogy a hirtelen jött örömet követően) például nem feltétlenül emelt a rengeteg lóvé. Ez így önmagában nem magyarázná a megállapítást, azonban egy másik adat szerint, egy alapvetően elégedetlen munkavállalónak a hirtelen jött magasabb fizetés csak rövidtávon motiváló tényező, de a problémákat nem oldja meg. Tehát, ha utáljuk a munkánkat, attól még nem lesz nekünk jobb, hogy többet fizetnek az elviseléséért. 

 

Ezt a két adatot alapul véve gondolja úgy Timothy Judge, a University of Notre Dame professzora, hogy nem jó, ha a pénz az első és egyetlen mérlege a meló- és karrierválasztásnak. 


 
Nem feltétlenül a könnyebb út a jobb

A szerzők jól láthatóan afelé terelik a dolgot, hogy ne döntsünk túl elhamarkodottan. Vegyük figyelembe, hogy nem biztos, hogy pont úgy gondolkodunk majd a világról 35 évesen, mint amikor 20 éves korunk körül munkába állunk. Próbáljuk meg megismerni, hogy egy-egy munkakör milyen feladatokkal jár: nem biztos, hogy a jelenlegi heveny pszichológia-tudományi érdeklődésünkkel, 15 év múlva kutatási adatsorokat szeretnénk elemezni hajnal háromig, ha épp arra van szükség.  

 


Van, aki szerint így. (kép: memegenerator)

 

Ide tartozik még az is, hogy nem biztos, hogy a könnyű munka a legkirályabb munka. Pedig ha nincs stressz, és szuper az élet, akkor az jó, nem? Nos, úgy fest, nem mindig.

 

Rengetegszer bizonyították, hogy a többségnek szüksége van arra, hogy szellemileg is kielégítse őket a mindennapi tevékenységük – tehát ha például valaki tök jól keres, megbecsülik a munkahelyén, de totál unja az egészet, mert nem szereti azt, amit csinál (és nem elégíti ki az agyát a dolog), akkor előbb-utóbb a teljesítménye is elkezd romlani. Ebből következik, hogy egy idő után már nem csak ő nem lesz elégedett, hanem a főnökök sem és annak tudjuk mi a vége. 

  

 

Mi kell még?

Emberközpontúság, előrelépési lehetőség, motiváló környezet, hiteles vezetés és a teljesítmény megfelelő díjazása: ezek a jó munkahely ismérvei a magyar alkalmazottak szerint. De furcsamód magára a teljesítményre való igényre senki sem tér ki – pedig az ezzel foglalkozó kutatások mind egyetértenek abban, hogy az ember boldogságát ez is nagyban meghatározza. 

 


Konfuciusz megmondta (kép: geckoandfly.com)

 

 „A boldogság nem egyszerűen történik velünk. A boldogság olyan dolog, amiért mi magunk teszünk.” – ezt Csíkszentmihályi Mihály írja. Valami hasonlóra gondolnak a cikk szerzői is, de ők a University of Pennsylvania professzorának,  Martin Seligmannak a kutatását hozzák fel példának: aki mélyebben belemerülne, annak itt egy link, de a lényeg: nem nehéz bizonyítani, hogy minél nagyobb a képességek és a munkahelyi elvárások közötti egyezés, annál nagyobb az esély a boldogságra. Azonban – mint ahogy azt Seligman mondja – a folyamatos fejlődésre, arra, hogy teljesítsünk, mindenkinek szüksége van.  

 

 

És a cikk szerint a legfontosabb:


..hogy ne gondoljuk, hogy a tökéletes meló megtalálása olyan nagyon egyszerű feladat. Nem tetszik az első munkahelyed, herótod van a másodiktól, ezért a harmadikba már inkább bele sem fogsz? Nem oké. Az ember a kutatások szerint már csak olyan, hogy igazából nem tudja pontosan megtervezni azt, mi teszi boldoggá a jövőben. Hogy erre rájöjjünk – és most jön a Coelho – bele kell kóstolnunk minden lehetséges opcióba.

 

Oké: akkor mi derül ki ebből a cikkből? Hogy mit tegyél, és mit ne az első melód során. Hogy érdemes minél több infót összegyűjteni a melóról – akár úgy, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk meg. Soha ne szégyelljünk kérdezni, és soha ne szégyelljük, ha rosszul döntöttünk – pont azért, mert (és ez a fontos) mindig esélyünk van változtatni a dolgon.


Kapcsolódó cikkek