Már nem is olyan elképzelhetetlen a négynapos munkahét!

2016. szeptember 14. 10:40 ujnemzedek.hu
Ha ilyen tempóban fejlődik a technika, robotokkal is dolgozhatunk!

A cégek folyamatos teher alatt vannak, rettentő nagy a teljesítménykényszer, minél gyorsabban és pontosabban kell létrehozni az adott produktumaikat. Futurisztikusnak tűnhet az az elképzelés, hogy az emberek robotokkal dolgozzanak együtt vagy épp, hogy robotok dolgozzanak emberek helyett, pedig a robotika, automatizáció vagy 3D nyomtatás már Magyarországon is jelen van.

 

Gondoljunk csak a vezető nélküli, teljesen automatizált négyes metróra vagy épp a GPS-re, ami már emberi hangon navigál el A pontból B-be. Továbbá az sem meglepő ha egy feltett kérdésünkre a call centertől automata hang ad választ - ezt is sok cég alkalmazza, mondjuk ha banki vagy épp mobilos ügyet intézünk telefonon keresztül. A gyártósorokon már rég működnek automatizált gépek, például az autógyártás területén.

 

kép forrása: stocksnap

 

Hogyan lett egyáltalán negyvenórás a munkaidő?

Az ókorba a legkedveltebb foglalkoztatási forma a rabszolgaság volt, de aztán a rómaiak kitalálták a munkaszerződést. Persze ez nem kifejezetten hasonlított arra, amit manapság ismerünk. A középkorban a jobbágyok végezték a munkát, személyi jogi kötelességük miatt különböző szolgáltatásokat kellett nyújtaniuk a földesuruknak. A Daily Telegraph egyik cikke szerint, a XII. században egy kisgazda eltartotta magát és családját úgy, hogy évi 170 napig nem dolgozott, viszont 1564-ben egy ilyen gazdának már évi 40 hetet kellett dolgoznia. 

 

Az ipari forradalom sztrájkjai elérték, hogy törvényt hoztak a felmondási időre, létrejött a fizetett szabadság, meghatározták a napi munkaidőt, a társadalombiztosítást és rendeleteket hoztak a nők és gyerekek védelmére. 1919-ben létrejött a Nemzetközi Munkaügyi szervezet a munkavállalók védelmére, melynek Magyarország 1922-től tagja. 1840-től 9 órás volt a munkaidő, aki ez ellen lázadt, bűncselekményt követett el. '957-ben jelent meg az első magyar munka törvénykönyve, de ez túlságosan részlehajló volt a munkáltatókkal, így 1967-ben már az új könyv célja az volt, hogy több joga legyen a munkavállalónak.

 

A manapság használatos és érvényes munka törvénykönyve 2012. július elsejétől lépett érvénybe. Ez alapján kell heti 40 órát dolgoznunk. Ma már egy családban legalább két embernek kell teljes munkaidőben dolgozni ahhoz, hogy fent tudják tartani a megfelelő életszínvonalat.

 

Vannak már olyan cég is idehaza, aki tudatosan készül a várható négynapos munkahétre, terveik szerint az ötödik nap az oktatásról, továbbképzésről fog szólni, viszont van olyan cég hazánkban, akik már ki is próbálták ezt az időbeosztást.

 

A szegi, Nyakigláb Kft. tulajdonosa már két éve működteti így a vállalkozását és ezzel az alkalmazottak és ő maga is elégedett. "A dolgozóknak rengeteg hivatali elintéznivalójuk van, ezt kénytelen voltak munkaidőben megoldani, ami bonyolultabbá tette a munkaszervezést.

 

A munkakezdés, az ebédidő, a munka befejezése elvitt a munkaidőből naponta minimum fél órát. "- nyilatkozta korábban az Origónak. Kusinszki András tapasztalatai szerint könnyen belerázódtak a dolgozók az új munkabeosztásba, a családi életüket is könnyebben tudják így rendezni és érezhetően sokkal jobban ragaszkodnak a munkahelyükhöz az emberei. A borsodi cég mellett a Master Good cégcsoport is próbálkozott már rövidített hetekkel és terveik szerint a jövőben is alkalmazni fogják ezt a stratégiát.

 

Külföldi viszonylatokban az oroszországi Avtovaz autógyár is vezetett már be bizonyos időszakokra négy napos munkahetet, bár őket az autóipar bizonytalan helyzete győzte meg a váltásról. Év elején Venezuelában is külső okok miatt csökkentették a munkanapok számár.

 

A szárazság miatt kritikusra csökkenő víztározók szintje miatt, kevesebb áramot tudtak termelni, így június 6-ig péntekenként nem kellett munkába mennie a dolgozóknak. Nagy cégek között van még az Amazon és Google, ők saját felelősségükre döntöttek így, nagyon pozitív változásokat tapasztaltak. 

 

Ha összegezni kellene a várható változások pozitív hatásait:

- három szabadnap egy héten

- pénteken lehet hivatalos ügyeket intézni

- együtt töltött hétvége a családdal

kikapcsolódás lehetősége

- több szabadidő melyet bármire fordíthat

 

Az esetleges negatív következményekre orvosok hívták fel a figyelmet, mivel a hosszú munkanapok rossz hatással lehetnek az egészségünkre. Léteznek már felmérések arra, hogy napi 10 órás munkaidőt számolva 61 százalékkal nő a munkahelyi balesetek száma, nagyobb az esély infarktus és ízületi gyulladások kialakulására, valamint jobban kimerülnek így a dolgozók, főleg aki fizikai munkát végez.

 

A feltevések szerint tíz éven belül, olyan szakmák tűnnek majd el, mint a könyvtáros, pénztáros, diszpécser pozíciók. Ezzel együtt születnek majd új szakmák és képzési területek, mint például a városi kertész és a 3D ezermester. Az új szakmák születésével és a régiek hanyatlásával új tehetségeket kell keresni teljesen új módszerekkel a vállalatoknak, vagy gondoskodniuk kell a jelenlegiek folyamatos fejlesztésérő, képzéséről. Vajon mennyi időbe kerül ez majd? 


Kapcsolódó cikkek