Fontos kérdés: munkaidőn kívül felhívhat-e a főnök?

2016. január 7. 13:22 ujnemzedek.hu
Van ahol eleve tiltják, van, ahol még mindig csörög a teló, akár éjfélkor is. Összeszedtük a véleményéket a kérdésről.

Franciaországban a hírek szerint (legalábbis a tech és a tanácsadó szektorban) nemhogy nem szabad, egyenesen illegális este hat után válaszolni azokra az e-mailekre és telefonhívásokra, amit a munkavállaló a munkáltatójától kap. Nem, ez nem vicc, ez egy 2014-es döntés, ami oké, az atomerőművekben és a velociraptor kerítését üzemeltető áramszolgáltatónál nyilván nem teljesen érvényes, de a tabletek, mobilok és gyorsüzik korában minimum meglepő lehet. 

 

 

És akkor itt a kérdés:

 

Vajon a munkaidő után megengedhetem-e magamnak, hogy ne vegyem fel a főnöknek a telefont?

 

Az, hogy a kipihent munkaerő a jó munkaerő, van, ahol már működési alapkövetelmény. A Volkswagen, a Henkel, a BMW - csak három azok közül a cégek közül, akiknél (pont ezért) a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy a munkaidőn kívül elérhető legyen (persze ez azt is jelenti, hogy a munkaidő alatt 100%-ig a melóra kell koncentrálnia). 

 


Ezen az éjszakai felvételen vajon azért csak egy óra van,
mert a fotóalanyt felhívta a főnöke? Fogós kérdés! (kép: alana.io)

 

 

Dr. Kártyás Gábor munkajogász a Munkajog.hu-n megjelenő szakmai cikkében ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: semmilyen szankció nem érheti a munkavállalót, ha - akár a munkáltató által biztosított - telefonon munkaidőn kívül nem érhető el.

 

Mint írja: ha a munkáltató kifejezetten elő akarja írni, hogy a munkavállaló maradjon elérhető és legyen munkára képes állapotban a munkaidőn kívül is, azt a készenlét elrendelésével teheti meg. A készenlét azt jelenti, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni, munkára képes állapotát megőrizni és – igény esetén – munkát végezni. De ez is komoly szabályokhoz kötött. 

 

A surrey-i egyetem kutatói 65 korábban készült vizsgálat adatait matekozták össze. Ahogy azt a Telegraph írja: összesen 50 ezer munkavállalót vizsgáltak annak kapcsán, vajon milyen hatása van az életükre annak, hogy mindig elérhetők a munkaadóik számára. Az eredmények szerint azok, akik a munkaidőn kívül is a munkahelyük rendelkezésére állnak, sokkal több egészségügyi és társas kapcsolati gondokkal küzdenek, mint azok, akik inkább kinyomják a készüléket.

 

Hazavisszük a  munkát
 

Egy 2013- as felmérés tanúsága szerint kb. 1,2 millió magyar szokta hazavinni (vagy emailben hazaküldeni magának) a munkahelyi dokumentumait - ráadásul 2012-ben 34 országból csak három nemzet dolgozott többet a magyarnál. De karácsonykor sem állunk le: 32 százalékunk ajándékbontogatás helyett is a főnök hívására vár.

 


Vagyis a helyzet az, hogy a vélemények alapján a telefon felvehető, és bizonyos esetekben fel is kell nyilván venni. Vagy ahogy a Munka Törvénykönyve fogalmaz: csak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt lehet a munkavállalóval kapcsolatba lépni a szabadság ideje alatt, vagy esetlegesen visszahívni a szabadságról - értve ezalatt a munkaidő végét. Az más kérdés, hogy a munka és a magánélet kóros összefonódása már az Y-generációt sem kíméli.


Kapcsolódó cikkek