Tegyünk rendet a fejekben – ezek a legnagyobb agykamuk

2014. november 27. 10:32 ujnemzedek.hu
Mozart hallgatásától nem leszünk okosabbak és egyébként sem emlékszünk semmire pontosan.

Amíg régen a tudományos kutatások eredményeit harsányan tálaló magazinok, addig most a közösségi oldalak posztjai a színterei a legtöbb bugyuta agy-mítosznak. A legnépszerűbbek annyit pörögnek a szemünk előtt, hogy néha már mi is tényként kezeljük őket, miközben semmilyen valóságalapjuk nincs. Oszlassunk is el most akkor néhányat.

 

Mozart zenéjétől okosabbak leszünk

Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen semmilyen tudományos alapja nincs annak, hogy az ismert zseni vagy más zeneszerzők alkotásainak hallgatásától okosabbak lennénk. A Mozart-effektusnak nevezett dologról először egy 1933-as magazin számolt be és a mítosz azóta terjed. Nemrég a Nature nevű lap munkatársai megunták a dolgot és megkapargatták van-e bármilyen alapja az egésznek.

 


Nem Mozart turbózza az agyat (kép: negativart.com)

 

Feltúrták az adatbázisokat, megkérdeztek szakembereket és arra jutottak, hogy a klasszikus zene hallgatása inkább a hangulatunkra van hatással és emiatt tudunk sokkal jobban koncentrálni a teszteken. Ráadásul egy 2006-os felmérés azt is bizonyította, hogy a 12-20 évesek körében egy aktuális rock sláger sokkal jobb turbózó, mint a klasszikus zene.

 

A jobb agyfélteke a kreatív, a bal pedig a logikus

Azt senki sem vonja kétségbe, hogy két agyféltekénk lenne, azonban egy igen együttműködő szervről beszélünk. Az agy tudományos vizsgálatainál pontosan látszik, hogy az olyan alap dolgoknál, mint a kommunikáció és a matematikai feladatmegoldás közben mindkét oldal egyszerre dolgozik, azaz nem osztja szét a kreatív és a logikus feladatokat egy-egy oldalra.

 


Összmunka van (kép: memecenter.com)

 

 

A népszerű tévhitnek azért van némi valós alapja: a jobb félteke irányítja a testünk bal oldalát és a bal félteke a jobbat. Azonban, ha valakinek sérül az agya (például el kell távolítani egy részét), akkor a másik oldal simán képes átvenni a funkciókat.

 

Csak a 10%-át használjuk az agyunknak

Az egyik legelterjedtebb és talán az egyik leghihetőbbnek tűnő állítás. Még mindig nem tudunk mindent erről a csodálatos szervünkről és akár naponta találkozhatunk olyanokkal, akik lenyűgöző dolgokra képesek  pusztán azzal, hogy használják az agyukat. A mítosz egyik népszerű verziója azt is állította, hogy mi átlagemberek a 10%-át használjuk és az olyan szuperagyak, mint Einstein is csak a 12%-át használta.

 


Elég lenne ennyi? (kép: Instagram)

 

Bármennyire is jól hangzik, ez sem igaz. A modern scannerekkel pillanatok alatt bizonyítható, hogy az agyunk egésze részt vesz a mindennapi dolgaink irányításában. Ráadásul ez az a szervünk, ami elhasználja az energiáink 20%-át és nem valószínű, hogy a természet hagyott volna kifejlődni egy ekkora energiapazarló szervet, ha nem használnánk csak az egy tizedét.

 

„Pontosan emlékszem” – sajnos nem

Az agyunk nem egy precízen működő számítógép, ami a háttértárakból a megfelelő parancs kiadása után előbányássza a szükséges adatokat. Ahogy a mondás is tartja: az emlékek idővel megszépülnek és nem utolsósorban el is halványulnak, torzulnak és változnak.

 

A 2001-es szeptemberi terrortámadások után végzett kísérletekben például a manhattani főiskolások 73%-a rosszul emlékezett, hogy melyik toronyba csapódott először repülőgép. A szakértők azt mondják, pontosan azoknál az emlékeinknél figyelhetőek meg leginkább a torzulások, amivel sokat foglalkozunk és napi szinten eszünkbe jut, mert ilyenkor újabb és újabb információfoszlányok kapcsolódnak hozzá.


Kapcsolódó cikkek

4 dolog, ami kinyírja az agyad

március 05. 11:16
Nem is gondolnád, mi mindennel mérgezed a memóriádat nap-nap után. Elég kimenned a csúcsforgalomba, vagy kicsit túlpakolnod a reggeli kávédat cukorral, és máris kész az agybaj.
olvasd tovább