Pogányság és halál: íme a Valentin nap ijesztő története

2015. február 12. 10:44 ujnemzedek.hu
A szerelem ünneplésének eredete a rómaiakhoz vezethető vissza. És egyáltalán nem szép.

Az ókorból eredő Valentin-napot a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtti nap. A Lupercalia, amelyet már legalább Julius Caesar halála óta celebráltak,  egy pogány beavatási rítus volt - egy afféle termékenység-előidéző, illetve tisztító szertartás.

 

Tudtad? Azért lett a szív a szerelem jelképe, mert szimbolikus jelentése szerint a szív a lélek otthona, létezésünk központja. Az egyiptomiak szerint a szív az erkölcsi iránytű - a mexikói Teotihuacan egykori indián lakói szerint pedig a test több szellem otthona, illetve magának a létezésnek a kulcsa.

 

A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.

 

Nem mindig volt ilyen cuki az ünnep. (Kép: Tumblr)

 

A „fiesta” egyáltalán nem volt romantikus: állati áldozatok (főleg kecske és kutya, ezekről ugyanis azt gondolták, hogy erős szexuális ösztönnel bírnak), pucérkodás és kecske bőrbe öltözött emberek tarkították. Ezután következett a nagy lakoma és borozás, majd a nők hajkurászása a városon át.  A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.

 

Míg eleinte a Lupercalia a nemesek kiváltságos ünnepe volt, később már csak az "alantasabb" osztályok vettek benne részt - a "buli" olyannyira leértékelődött, hogy a felsőbbrendűek inzultusnak használták a "Menj a Lupercaliara!" - felkiáltást. A munkás férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek, az ifjak pedig tombolát húztak a még hajadon nők neveivel.

 

Magyarország az angolszász hagyományok szerint vette át az ünnepet még a kilencvenes évek elején.

A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.

 

Igazi biznisz

 

Mára azért jócskán finomodtak a szokások és a szerelmesek egy kellemes vacsorával, csokival, virággal vagy más ajándékkal lepik meg egymást.

 

Amerikában mára a Valentin nap a kereskedők második legjobban várt ünnepe a Karácsony után. Mindenki megrohamozza a boltokat olcsó giccses macikért vagy drága ékszerekért, emellett pedig az egész évben küldött képeslapok 25 százalékát teszik ki a Valentin-napi üdvözletek.

 

(Forrás: Wikipédia/Huffington Post/Business Insider)

 


Kapcsolódó cikkek

Nincs randid Valentin-napon? Bruhuhu…És akkor mi van? Egy rakásszórakoztató/hasznos program közül választhatsz, hogy eltölts egy amúgy átlagospéntek estét. Bónusz, hogy te bármit megtehetsz, amit csak akarsz, nemkell máshoz igazítanod a programodat.
olvasd tovább